Még az általános suliban láttam először ezt a programot. Akkor is tetszett hogy csinálhatok saját magam egy EXE- fájlt. Most megint előjött e program, és úgy döntöttem, hogy az alapokat elsajátítom, és bevezetlek Titeket is egy csöppet, ebbe a “nyelvbe” hátha megtetszik valakinek

A program környezete, hát hogyan is mondjam, nem bonyolult xD, az angolosok előnyben. De így először nem is kell megtanulni mindent, próbálom a nagyon alap dolgokat bemutatni.

Hát kezdjük, először is szükséged lesz a programra, melyet Innen letölthetsz.

A menüről annyit, hogy nekünk a “File” a “Run” és a “Compilie” menüpontok érdekesek.

A File-ba a szokásos dolgok vannak, ÚJ, Megnyitás, Mentés.

A Run-ba egyértelműen a Futtatás.
A Compilie-ben pedig “Build” az érdekes, ezzel tudjuk elmenteni .exe fájlba a művünket.

Szerintem kezdjük el, aztán útközbe lehet kérdezni, nem rágok szájba, mindössze csak egy nagyon alap dolgot mutatok meg, így először, és lehet kérni hogy legyen több is, ha valakinek elnyeri a tetszését.

A program szerkezete:

program program_neve;
var változók deklarálása;
begin
parancsok, amit a program végrehajtson;
end.

Erre építünk, ugye a program mellé a programunk neve jön, ékezet és egyéb különleges betűk nélkül.

A var a változókat, azaz amivel dolgozni fogunk, számok, vagy betűket jelenti.
Szóval a változó, lehet ” integer ” azaz szám, és lehet ” string ” azaz betű. A változókra akkor van szükség, ha a programunkkal tárolni szeretnénk dolgokat. De mielőtt használnánk a változóinkat, előbb fel kell őket sorolnunk.
Egy kicsit lejebb bővebben.

Mutatok egy egyszerű példát:

program ElsoProgram;
var a:string;
begin
write(‘Hello!’);
end.

Ez ki fogja írni a képernyőnkre hogy Hello! Meg is van az első “programunk”.

Innen már egyszerűbb, ha ezt fojtatod. Értem úgy, hogy most csak kiír valamit, de nemsokára Neked is írnod kell a programnak/programba

Szóval folytassuk :

program MasodikProgram;
var a:string;
begin
write(‘Hello!’);
readln;
end.

Itt a “readln;” a várakozás funkciót látja el, mivel ha az nem lenne a program úgy lefutna hogy nem is látnád. Mint az első. Amúgy a “readln;” az beolvasást jelent, lényegébe vár, hogy írj, de elég most egy enter is, mivel nem adunk meg változókat, lásd a továbbiakban.

Most vigyünk be adatot, azaz változókat.

program HarmadikProgram;
var a:string
begin
write(‘Hogy hívnak?’);
readln(a);
writeln(‘Szia ‘ ,a);
readln;
end.

Ez, mint látod, ki fogja írni a képernyőre azt hogy: Hogy hívnak?

A readln; -a beolvasást teszi lehetővé, a readln(a); – az egyik változót jelenti.
Jelen esetben a Nevedet. De az ” (a) ” helyett írhatsz mást is, pl.: ” nev “.

Megint a változó… láthatod, ahogy írtam, előbb fel kell sorolnom a változóz, ” var a:string “, azaz ha a programba beviszek valami szöveget, az ” a ” fogja tárolni.

Ez megvan, akkor szépítsük meg egy csöppet, mert így eléggé egybefolyik.
A ” writeln;  ” kifejezéssel, a kurzorunk a következő sorba ugrik, azaz már nem is csúsznak össze a szövegek.

program NegyedikProgram;
var a:string
begin
write(‘Hogy hívnak?’);
writeln;
readln(a);
writeln(‘Szia ‘ ,a);
readln;
end.

Tulajdonképpen innen már tudsz csinálni egy kis beszélgetést a programmal, mivel ezeket ismételgetve X-lehetőséged van.

Arra figyelj hogy a ” var a:string; ” -et bővítsd, ” a,b,c,d,e:string; ” re. Így a programban magában is írod minden beolvasáshoz a következő betűt.
Azaz a ” readln(b); ” ” readln(c); ” és így tovább.

Aztán amit nem szabad elfelejteni:

mindig kell a pontosvessző azaz az [ AltGr + ? ] bill. kombináció.
Viszont a végén, az end -nél már csak pontot teszel.

Itt egy utolsó, legalábbis amíg nem kér valaki még, szóval egy példa, remélem ebből minden kiderül, ha nem akkor tessék kérdezni Egyébként tetszeni fog, főleg ha elküldöd valakinek, feltéve ha működik

program csajozos;
var a,b,c:string;

begin

write(‘Az enterrel tudsz lépegetni, miután válaszoltál egy-egy kérdésre…’);
writeln;

writeln(‘Unatkozok, Te nem?’);
writeln;
readln(a);
readln;

write(a, ‘ Miért??’);
writeln;
readln;

writeln(‘Hogy hívnak?’);
writeln;
readln(c);

writeln(‘Szép név a ‘ ,c);
readln;

writeln(‘Ééés milyen kedved van?’);
writeln;
readln(e);
readln;
writeln;

Writeln(‘Örültem a beszélgetésnek kedves ‘ ,c , ‘ akinek ‘ ,e , ‘ a kedve!’);
writeln;
readln;

write(‘ A kilépéshez üss le egy gombot’);
readln;
writeln(‘————-’);
writeln(‘Alkotta:Bősze’);

end.

Végülis így néz ki amikor készen van: Próba

Ahogy látod, a programunk elején ismét felsoroltam a változókat, így amit írsz a kérdésekre, elmenti [ ITT mos " a "-ba ], később a ” writeln(a, ‘ xyz’); ” -val előjön az elmentett szó, és mögé kiírja hogy ” xyz “.

Itt van egy-egy kép, amin van magyarázat, remélem segít, hogy átlásd;)

De amint belenyúlsz érteni fogod . Ha nem akkor kérdezz.

A programot Ctrl + F9 -el futtatod vagy Run–>Run, az Alt + F5 -tel pedig átállhatsz a pascal azon oldalára, ahol a program fut, ugyan ezzel vissza is.

Ha működik akkor Compile –> Build , beirod a nevet, ha kérdezi akkor a mentési helyet is, és kész is.

Remélem tudtam segíteni valamit
Legközelebb, ha lesz, és ha egyáltalán érdekel valakit, akkor területet, kerületet is számíthatunk.

Mindenesetre ha valaki megpróbálkozik vele az mondja el, hogy mi okozott nehézséget, vagy hogy mi az ami nem világos.